Nyomtatás

Bemutatkozás

Minden szakkollégista életében eljön az a pont, amikor az idő múlásának engedve az élet más tájaira sodródunk, ki az egyetemi környezetből, ki a szakkollégiumi lét mindennapjaiból a munka világába. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a JPKSZ-szel való kapcsolat teljes mértékben megszűnik, csupán azt, hogy természetszerűleg más tényezők válnak fontossá: munka, megélhetés, család… Egy ilyen sikeres egyetemi diákszervezetben –, amely a tehetség legteljesebb mértékű kibontakozását segíti elő – nem meglepő, hogy az utolsó tanuló és szakkollégista évben a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedés kerül előtérbe, sokan már hónapokkal a végzés előtt dolgoztunk.

A változás ellenére nem felejtettük el, hogy honnan jöttünk, és 2009 decemberében 12-en, frissen végzett szakkollégistaként megalapítottuk a Végzett Pécsi Közgazdász Szakkollégisták Egyesületét. Fő célként azt tűztük ki, hogy támogassuk a felsőoktatásban jelen lévő tehetséges diákokat, elsősorban a Szakkollégiumot, amelyiknek mindannyian sokat köszönhetünk, és amelyiknek lehetőségeinkhez mérten sokat adtunk aktív tagjaiként. Úgy gondolom, hogy a GDP dübörgéséhez nagy mértékben hozzájárulókként még többet tudunk tenni, elősegíteni a különböző programok megvalósítását egyrészt a kapcsolati tőke, másrészt az egyesületi jogi forma biztosításával, pályázatok írásával, támogatók felkutatásával és – a lehetőségeinkhez mérten – személyes hozzájárulásokkal. A három fős Elnökség megválasztásakor figyelembe kellett vennünk, hogy a pécsi jelenlét elengedhetetlen a hatékony működéshez, ezért elnöknek Weiner Jánost, elnökségi tagnak Horváth Mártont és jómagamat, Sipos Norbertet választottuk. Nagy öröm számomra, hogy a jelenleg 28 főre növekedett Egyesületi tagság egésze elhelyezkedett, vagy elindította saját vállalkozását. Különösen azért lehetek elégedett, mivel a közgazdaságtudományi tanulmányok után a szakterületnek megfelelő feladatkört töltenek be az Egyesület tagjai. Ez nem az Egyesületnek köszönhető, hanem annak a közösségnek, amelyet mi Szakkollégiumnak neveztünk, amelyet mi hoztunk létre. Talán pontosan ezért és más pozitív élmények miatt nehéz elfogadnunk, hogy a mi Szakkollégiumunk nem egyezik meg a mostani JPKSZ-szel, hiszen azt mindig a mindenkori aktív tagság tevékenységeinek összességeként határozhatjuk meg. Ezzel tisztában vagyunk, viszont úgy tekintünk rá, mint saját gyermekünkre, és néha elfelejtjük, hogy ez a gyermek teljesen önálló, és el tudja dönteni, hogy mikor kérjen segítséget alapító atyjaitól és anyjaitól. Igyekszünk ott lenni, ha szükség van ránk, igyekszünk lehetőséget biztosítani a kreatívnál kreatívabb ötletek megvalósítására, ami napi szintű kapcsolatot igényel. Az Elnökség ezt a feladatot vállalta el, és valósítja meg mind operatív, mind stratégiai szinten.

Igen rövid múltra tekinthetünk vissza, viszont hosszú a lista, amire emlékezhetünk. Fennállásunk óta csaknem 6 millió Ft bevétellel gazdálkodtunk (1,1 millió Ft a versenyszférában működő támogatók által felajánlott összeg), ebből mintegy 4 millió Ft-ot költöttünk a különböző programok megvalósítására. Elnyertünk 6 pályázatot, ami azt mutatja, hogy a külső szereplők is úgy látják, jók a céljaink, jól tesszük a munkánkat. Megszerveztünk, vagy részt vettünk 10 programban és projektben, amelyek közül 1 határokon átívelő, 4 pedig országos léptékű. 2010-ben létrehoztuk a VPKSZE-JPKSZ a Szakkollégiumokért Tehetségpontot, hogy részt vegyünk az országos tehetségpont hálózat tevékenységében, erősítve így a lokális és regionális kapcsolatainkat.

Az Egyesület Elnöksége továbbra is kiemelten fontosnak tartja a JPKSZ tevékenységének elősegítését, emellett azonban újabb irányok is előtérbe kerülnek. 2011-ben gondoltunk arra először, hogy közhasznúvá alakítjuk az Egyesületet, ez által még több lehetőséget feltárva, még több finanszírozási forrást biztosítva céljaink eléréséhez. Ez jelenleg a megvalósítási fázisban van, remélhetőleg 2012 nyarára már a felsőoktatásban működő tehetséges hallgatók és a JPKSZ támogatását közhasznú egyesületként folytathatjuk.

Jövőbeni terveink között szerepel az adó 1% felajánlás elfogadására való jogosultság elérése, a végzett szakkollégisták ciklikusan megvalósítandó integrálása az Egyesület folyamataiba, valamint az esetleges rendszerszintű zavarokból fakadó problémák tompítása. Ez utóbbiba sorolható a Bologna-folyamat és a Köznevelési Törvény. A három éves BA képzés nem érinti a VPKSZE jelenlegi működését, hiszen még éppen az osztatlan képzés utolsó évfolyamait tudhatjuk tagjaink között. Szakkollégistaként nem gondoltuk, hogy választ kell nyújtanunk erre a problémára, mivel az utánunk következők érzik igazán a rendszer előnyeit, hátrányait. Egy biztosan 3+2 éves képzésről egy bizonytalan 3 majd 2 éves rendszerre kell átállni, ezzel már majdnem minden szakkollégium szembesült az országban. Örömmel követtük a megfelelő válaszlépések kidolgozását a JPKSZ-en belül.

A Köznevelési Törvény egyes paragrafusai és az ezek alapján meghatározott keretszámok igen komoly feladatok elé állítják a JPKSZ-t, hiszen a tagsági bázisát alkotó közgazdaságtudományi képzés létét hozza a korábbinál kiszámíthatatlanabb helyzetbe. Úgy gondolom, remélem és bízok benne, hogy a sikeres együttműködés révén ezt is, és a jövőben előforduló problémákat is meg fogjuk tudni oldani, valamint, hogy mindkét szervezet – az állandó megújulás révén – hosszú távon fog tevékenykedni.

Saját szervezeti kultúránk erősítésére, valamint a hatékony együttműködés fenntartására 2012 februárjában tartottuk az I. VPKSZE tábort, hagyományteremtő jelleggel. Az ottani tapasztalatok alapján úgy látom, hogy az Egyesület megfelelően halad a céljai megvalósítása felé.

A VPKSZE elnökségi tagjaként minden végzett tagnak azt kívánom, hogy sikeresen teljenek mindennapjaik, boldog kiteljesülésben valósítsák meg elképzeléseinket. A jelenlegi szakkollégistákat szeretettel várjuk soraink között, és kijelenthetem, hogy ők most egy jól működő szervezet tagjai és a végzés után egy jól működő Egyesület részesei lehetnek. A jövőbeni szakkollégistáknak pedig azt üzenem, hogy saját elképzeléseik szerint alakítsák a Szakkollégiumot, viszont ne feledkezzenek meg rólunk, mivel mindig ott leszünk, ha segítségre van szükség.

Megjelent: 14631 alkalommal Utoljára frissítve: 2016. január 18., hétfő 09:05